Gyászcsoport, gyásztanácsadás, gyászkísérés

Önsegítő sorstárs gyászcsoport

„A gyász nem valami, amit le kell győzni, hanem egy
folyamat, amelyen keresztül újra meg kell tanulnunk élni.”
(Elisabeth Kübler-Ross és David Kessler: A gyászról és a gyászolásról)

Milyen válságon megyünk keresztül, amikor gyászolunk?

Amikor valakit egy haláleseti veszteség ér, számára gyakran kizökken az idő. Látja, hogy a dolgok, események zajlanak körülötte, de ő maga gyakran kizökken az időből. Látja, hogy emberek jönnek, mennek körülötte, felkel a nap, lenyugszik, de ő maga mintha kiesne térből, időből is. Zavarba is eshet, csodálkozik gyakran azon az ismeretlen érzéshalmazon, ami meglepi. Néha felrobbanna az irányíthatatlan érzelmektől,néha pedig mint egy fásult fadarab vonszolja át magát napjain. Düh, fájdalom, elkeseredettség, de akár megkönnyebbülés is ellepheti. Szokatlan emlékbetörések jöhetnek, mert az eltávozott élménye bukkan fel, és döbbenten fedezi fel, hogy ez a veszteség más tájra lökte ki. Gyakran ilyenkor úgy érzi elszigetelődött az emberektől. Mintha más tájakon járna. Pedig ugyanazok a kövek, képek, épületek, tárgyak veszik körül, de neki már semmi sem ugyanaz. Bár a gyász univerzális tapasztalatunk, mert mindnyájan átéljük, mégis nagyon egyéni, mert minden kapcsolat is egyedi, és az egyik legfélreérthetőbb jelenség életünkben, amihez gyakran környezetünk is abnormálisan viszonyul. Elkerülnek, önmegnyugtató közhelyeket mondogatnak, ami még jobban fokozza azt az érzésünket, hogy engem senki sem ért meg. Hisszük, hogy ezt senki nem értheti meg, és sok tapasztalatunk is szól arról, hogy nem értik meg. Ettől aztán még jobban elszigetelődünk, ami megváltoztatja egész életünket. Az elszigetelés erősödhet, ha belesüppedünk a gyászba, vagy eljátszhatjuk az Oscar díjas „semmi bajom sincs, teljesen jól vagyok” hamis mantrát a külvilágnak, hogy ne karcoljanak a hamis vigasztalások. Gyakran leszünk bizalmatlanok, reménytelenek, fásultak és megjelenik a félelem is.

Milyen hangulata van az önsegítő gyászcsoportnak?

Amikor Dr. Polcz Alaine világot járva felfedezte az önsegítő sorstárscsoportok erejét, Magyarországra hozta ennek mintáját, mert látta, hogy hatalmas gyógyító ereje van a sorstárscsoportoknak. A gyászolók magányos szigete összekötődik és a ráébrednek, hogy nincsenek egyedül. Ugyanis a sorstárscsoport olyan pozitív erővel rendelkezik, ami kívülálló számára hihetetlen. Hirtelen világossá válik, hogy a gyászban érthetetlennek látszó dolgok ugyanúgy megtörténnek mással, hogy amikor kimondom, ami kimondhatatlan, oszlik a sötétség belül. A gyászolók sorstárs kapcsolata teljesen más, mint az életben máshol. Nem együtt sírás, közös szomorkodás a legfőbb jellemző, hanem valami erőltetés nélküli együttrezgése a megélt sorsnak. Itt nincs muszáj és a szabadság levegője lengi be a teret. A csoportkeretek egyszerűek: titoktartás, az időhatárok betartása, semmi ítélkezés, minősítés, bizalom, tisztelet, együttérzés. Nem hasonlítjuk össze gyászunkat a máséval, támogató, de nem tolakodó módon vagyunk jelen, hanem valami igazi szabadságban.
Ekkor megtörténik mindig valami egészen különleges csoda. Otthon leszünk egymásnak.
Sokan azt hiszik, hogy a gyászcsoportban temetői hangulat, sírás, szomorúság, bánat van. Van szomorúság, van fájdalom, van könnyezés, de van valami megkönnyebbülést hozó fordulat is

Miért jó önsegítő gyászcsoportban részt venni?

„Adj szót a fájdalomnak, a bánat, amely nem beszél, addig szorítja a megterhelt szívet, amíg az megszakad.” (Shakespeare)

Amikor Dr. Polcz Alaine világot járva felfedezte az önsegítő sorstárscsoportok erejét, Magyarországra hozta ennek mintáját, mert látta, hogy hatalmas gyógyító ereje van a sorstárscsoportoknak. A gyászolók magányos szigete összekötődik és a ráébrednek, hogy nincsenek egyedül. Ugyanis a sorstárscsoport olyan pozitív erővel rendelkezik, ami kívülálló számára hihetetlen. Hirtelen világossá válik, hogy a gyászban érthetetlennek látszó dolgok ugyanúgy megtörténnek mással, hogy amikor kimondom, ami kimondhatatlan, oszlik a sötétség belül. A gyászolók sorstárs kapcsolata teljesen más, mint az életben máshol. Nem együtt sírás, közös szomorkodás a legfőbb jellemző, hanem valami erőltetés nélküli együttrezgése a megélt sorsnak. Itt nincs muszáj és a szabadság levegője lengi be a teret. A csoportkeretek egyszerűek: titoktartás, az időhatárok betartása, semmi ítélkezés, minősítés, bizalom, tisztelet, együttérzés. Nem hasonlítjuk össze gyászunkat a máséval, támogató, de nem tolakodó módon vagyunk jelen, hanem valami igazi szabadságban.
Ekkor megtörténik mindig valami egészen különleges csoda. Otthon leszünk egymásnak.
Sokan azt hiszik, hogy a gyászcsoportban temetői hangulat, sírás, szomorúság, bánat van. Van szomorúság, van fájdalom, van könnyezés, de van valami megkönnyebbülést hozó fordulat is

Mit csinál a csoportvezető?

Én csoportvezetőként is sorstárs vagyok. Nincs kezemben a bölcsek köve, viszont többször megjártam a veszteségek útját, tanultam róla sokat és átéltem ennek minden fájdalmas lépését. Ahhoz hasonlítható ez, mint a serpák viselkedése a Himaláján. Óvom a gyászolót attól, hogy szakadékba essen. Segítem a „hegymászókat” azzal, hogy mutatom a biztonságos utat, a göröngyöket, van nálam „oxigén, csákány” és egyebek. Felajánlok segítő módokat, technikákat, feladatokat, írásokat, filmeket, könyveket, de semmi nem kötelező.

Mennyi ideig és milyen gyakran találkoznak a csoportok és hány főből áll?

A csoport 10 alkalommal találkozik hetente kb. 2 óra időtartamra. Az első csoportalkalomhoz lehet csatlakozni és kilépni is lehet a csoportból. A második alkalomtól azonban zárttá válik a csoport, akkor már nem lehet kapcsolódni. A zárt csoport azért is fontos, hogy a biztonságos, titoktartással is rendelkező tér megmaradjon.

Hol tartom az önsegítő csoportok alkalmait?

A személyes jelenléttel lévő csoportok általában Tapolcán vannak, felkérés esetén a környékre is megszervezhető 50 km-es körzetben.
Az online csoport, hasonló gyakorisággal és időtartammal zajlik. Ezek az alkalmak éppen olyan hatékonyak, mint a személyes jelenléttel működő csoportok.
Az aktuális csoportindulásokról az eseményeknél és a facebook oldalon lehet tájékozódni.

Egyéni veszteség- és gyászkísérés, gyásztanácsadás

Bármennyire is szeretnének a barátok segíteni a bajban, ez krízisek, gyász – és különböző veszteségek idején sokszor nem elég.

Ha bármilyen veszteség ért: Szülő, testvér, barát, gyermek halála, abortusz, betegség, válás, szakítás, költözés, életkori krízis, traumák, akkor ez a konzultáció tud segíteni. Sokan vannak, akik elakadnak a veszteségek erdejében, nem látnak kiutat, pedig sokszor az erőforrás közelebb van, mint gondolnánk. A mentálhigiénés segítő folyamat a veszteség feldolgozásban segíthet neked megtalálni az erőforrásokat, és a további lépéseket.

Titoktartással, együttérzéssel, szeretettel és tapintattal vagyok jelen számodra. A te igényeid, gondolataid, veszteségeid feldolgozásának lépései, útjai határozzák meg közös munkánkat.
A folyamatban szívvel kísérlek, együttérzően vagyok jelen, meghallgatlak, megértelek. Teljes szakértelmemmel kísérlek, támogatlak. Általában ezek a találkozások 3-5 alkalmasak, de vannak olyanok is, amelyek több hónapon át tartanak. Egy konzultáció időtartama többnyire 2 óra. Online és személyes formában is elérhető. Keress bátran, egy szakemberrel könnyebb átmenni a veszteségek tengerén és megtalálni a gyógyulás forrását.